Bence
Ez azért különösen fontos fejlemény, mert a két ország energiaigénye óriási, így a globális kibocsátások alakulására is közvetlen hatással vannak. Kínában az év első három hónapjában az elektromos áram iránti kereslet 2,5 százalékkal nőtt, miközben a fosszilis forrásból előállított áram mennyisége 3,6 százalékkal csökkent. A változás hátterében elsősorban a nap- és szélenergia gyors bővülése állt: a naperőművek termelése 48 százalékkal, a szélerőműveké 26 százalékkal emelkedett. Ennek köszönhetően a teljes kínai áramtermelésben a tiszta energia szerepe látványosan nőtt, és képes volt nemcsak a keresletbővülést fedezni, hanem a szenes és gázerőművek termelését is kiszorítani.
Indiában még markánsabb volt a trend. Ott az áramigény 5,5 százalékkal nőtt, miközben a fosszilis alapú termelés 1,2 százalékkal mérséklődött. A napenergia-termelés 26 százalékkal, a szélenergia 15 százalékkal nőtt, a vízenergia pedig szintén hozzájárult ahhoz, hogy a fosszilis források visszaszoruljanak. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert Indiában az elmúlt években rendszeresen a szén fedezte a növekvő fogyasztás jelentős részét.
A cikk lényege, hogy a megújuló energia már nem csupán kiegészítő szerepet tölt be ezekben az országokban, hanem egyre inkább valódi szerkezetváltást idéz elő az áramtermelésben. Ha ez a folyamat tartóssá válik, az érdemben lassíthatja a globális energiatermelés szén-dioxid-kibocsátását is. A villanyautosok.hu cikke szerint mindez arra utal, hogy a tiszta energia terjedése már a világ legnagyobb és leggyorsabban növekvő árampiacaiban is képes csökkenteni a fosszilis termelés szerepét.
Az Ember nevű nemzetközi energetikai agytröszt friss jelentése alapján hazánkban tavaly az áramtermelés 25 százaléka származott napenergiából, amivel megelőztük Chilét és Görögországot is. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert 2015-ben még csak 4 százalék volt ez az arány, vagyis tíz év alatt rendkívül gyors növekedés ment végbe. A cikk rámutat arra, hogy a napenergia térnyerése világszinten is látványos: 2024-ben a világ villamosenergia-termelésének már 6,9 százalékát adta a napelemes termelés, szemben a tíz évvel korábbi 1,1 százalékkal. Az elmúlt három évben a napenergia-termelés megduplázódott, és 2024-ben önmagában több új áramot adott a rendszerhez, mint a szénalapú termelés növekedése 2023-ban. A napenergia volt sorozatban a 20. éve a leggyorsabban bővülő villamosenergia-forrás. jelentés szerint a világ villamosenergia-igénye 2024-ben 4 százalékkal nőtt, főként a hőhullámok miatt megemelkedett hűtési igény, az adatközpontok terjedése, az elektromos járművek és a hőszivattyúk növekvő használata következtében. Bár a fosszilis alapú termelés is 1,4 százalékkal emelkedett, ennek egyik fő oka a szélsőséges hőség volt. A tiszta energiaforrások ugyanakkor már a keresletnövekedés 96 százalékát fedezték.A villanyautosok.hu cikke szerint a szél- és napenergia együtt már a világ áramtermelésének 15 százalékát adja, megelőzve a vízenergiát, és ezzel a nukleáris energiával összemérhető szintre jutott. A vízenergia továbbra is a legnagyobb tiszta forrás 14 százalékkal, míg az atomenergia 9 százalékot képvisel. A fosszilis energiahordozók aránya ugyanakkor történelmi mélypontra, 59 százalékra csökkent.
A villanyautosok.hu oldalon megjelent cikk az Ember londoni elemzőközpont 2025-ös globális villamosenergia-jelentésének legfontosabb megállapításait foglalja össze. A kép egyre egyértelműbb: a világ áramtermelésének bővülését ma már elsősorban a napenergia hajtja, egyre gyakrabban akkumulátoros energiatárolással kiegészítve, ami nagyobb rugalmasságot ad a rendszernek. Mindez azért különösen fontos, mert miközben a villamosenergia-igény tovább nőtt, tavaly Kínában és Indiában is csökkent a fosszilis alapú áramtermelés. Ez arra utal, hogy a kereslet növekedését egyre nagyobb részben tiszta források fedezik.
A cikk ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az átállás még korántsem egyenletes. A fosszilis energiahordozók továbbra is meghatározóak, és a világ energiarendszere komoly nyomás alatt áll. Az elmúlt évek megmutatták a fosszilis rendszer gyenge pontjait: az árkilengéseket, a geopolitikai kockázatokat és az ellátási zavarokat.
A globális villamosenergia-mixben 2025-ben még mindig a szén volt a legnagyobb szereplő 10 476 TWh-val, ami 33%-os részesedést jelentett. A földgáz és a kőolaj 7761 TWh-t, azaz 24,4%-ot tett ki. A nap- és szélenergia együtt 5493 TWh-val már 17,2%-ra nőtt, megelőzve több szempontból a tradicionális alacsony kibocsátású technológiák korábbi dominanciáját. A vízenergia, biomassza és egyéb megújulók 5237 TWh-val 16,5%-ot, az atomenergia pedig 2812 TWh-val 8,9%-ot adott.
A világ villamosenergia-felhasználása 2025-ben 2,8%-kal, azaz 849 TWh-val emelkedett, így elérte a 31 779 TWh-t. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztás az ezredforduló óta megduplázódott. A növekedés lassabb volt, mint 2024-ben, de továbbra is jelentős. Ebben már jól látszik az elektrifikáció hatása is: az elektromos járművek terjedése önmagában 66 TWh-val járult hozzá a kereslet bővüléséhez, míg az adatközpontok fogyasztása a Nemzetközi Energiaügynökség szerint mintegy 60 TWh-val nőtt.
Országok szerint továbbra is Kína áll az élen: 2025-ben 503 TWh-val nőtt a fogyasztása, így összesen 10 573 TWh-ra emelkedett, ami már a világ villamosenergia-igényének 33,3%-át jelenti. Az Egyesült Államokban 131 TWh-val, Indiában 49 TWh-val nőtt a felhasználás. A teljes cikk az Ember jelentésének főbb számait és tendenciáit részletezi.
2025-ben látványos fordulat történt a globális áramtermelésben: a rekordtempóban bővülő napenergia miatt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelés 887 TWh-val nőtt, vagyis gyorsabban, mint a villamosenergia-felhasználás, amely 849 TWh-val emelkedett. A napenergia önmagában a fogyasztásnövekedés 75%-át fedezte, szélenergiával együtt pedig gyakorlatilag az egészet, 99%-át. Ennek köszönhetően 2025-ben – a 2020-as Covid-időszak óta először, ebben a században pedig mindössze ötödször – nem nőtt a fosszilis alapú villamosenergia-termelés.
Különösen nagy jelentőségű, hogy Kínában és Indiában egyaránt csökkent a fosszilis áramtermelés: Kínában 56 TWh-val, Indiában 52 TWh-val. Mivel e két ország a globális fosszilis villamosenergia-termelés 42%-át adta, visszaesésük ellensúlyozni tudta az Egyesült Államokban, az EU-ban és más térségekben tapasztalt kisebb növekedést. Összességében így a fosszilis alapú termelés globálisan 38 TWh-val, vagyis 0,2%-kal csökkent.
Történelmi mérföldkő, hogy 100 év után először a megújulók megelőzték a szenet a globális árammixben. A megújuló energiaforrások részesedése 33,8%-ra, 10 730 TWh-ra nőtt, miközben a szén 33,0%-ra, 10 476 TWh-ra csúszott vissza. A szénalapú termelés 63 TWh-val csökkent, és története során először a világ áramtermelésének harmadát sem érte el. Ugyanakkor az Egyesült Államokban éppen a szén nőtt a legnagyobb mértékben, 85 TWh-val, főként a dráguló földgáz miatt.
